A Wikip�di�b�l, a szabad lexikonb�l.

Orsz�g:	Ausztr�lia
Akt�v �vek:	1973- napjainkig
M�faj(ok):	Hard rock Blues rock Rock and roll
Kiad�(k):	Albert, Atlantic, ATCO, Elektra, Eastwest, EMI, Epic
Tagok:	Malcolm Young – ritmusgit�r Angus Young – sz�l�git�r Brian Johnson – �nek Cliff Williams – basszusgit�r Phil Rudd – dobok
Honlap:	acdcrocks.com

Az AC/DC egy ausztr�l rockcsapat, amely a hard rock m�faj egyik kiemelked� �tt�r�je. 1973 december�ben, az ausztr�liai Sydneyben alakult. Albumaikat vil�gszerte elk�peszt� sz�mban �rt�kes�tett�k. A zenekar els� harminc �ve alatt hozz�vet�leg 160 milli� p�ld�nyban keltek el lemezeik. Az AC/DC nev�hez f�z�dik minden id�k legnagyobb p�ld�nysz�mban eladott hard rock albuma is, melynek c�me Back In Black. Az 1980 j�lius�ban megjelent albumb�l napjainkig vil�gszerte t�bb mint 42 milli� p�ld�ny kelt el.

Tartalomjegyz�k [elrejt] 1 A zenekar r�vid t�rt�nete 1.1 Bon Scott �ra 1.1.1 Kezdetek 1.1.2 �t a cs�csra 1.1.3 Ir�ny Eur�pa 1.1.4 USA 1.1.5 Highway To Hell 1.1.6 Tragikus fordulat 1.2 Brian Johnson �ra 1.2.1 Az �jj�sz�let�s 1.3 A zenekar jelenlegi �s egykori tagjai 1.4 Diszkogr�fia 1.5 Videogr�fia 1.6 K�ls� hivatkoz�sok

[szerkeszt�s] A zenekar r�vid t�rt�nete

[szerkeszt�s] Bon Scott �ra

[szerkeszt�s] Kezdetek

Az sk�t Young csal�d 1963-ban �gy d�nt�tt, hogy elhagyja otthon�t �s Glasgowb�l �ttelep�l az ausztr�liai Sydneybe. William �s Margaret Young kilenc gyermek�k k�z�l nyolcat mag�val vitt, k�z�tt�k volt az ekkor mind�ssze t�z esztend�s Malcolm �s a nyolc esztend�s Angus is. A csal�db�l el�sz�r az egyik id�sebb testv�r, George alap�tott zenekart The Easybeats n�ven, Johannes Jacob Hendrickus Vandenberg-gel (ismertebb nev�n: Harry Vanda). Hamar komoly sikereket �rtek el, �m 1970-ben a csapat feloszlott. Sikereik nagy hat�st gyakorlotak Malcolmra �s Angusra, akik �gy szint�n a zen�szi p�ly�t v�lasztott�k. El�sz�r Malcolm ragdott git�rt, majd ezt l�tva Angus is csatlakozott �s nekil�tott elsaj�t�tani a git�roz�s alapjait.

Malcolm els� egy�ttese, amelyhez 1971-ben csatlakozott, a Velvet Underground volt (ez nem a Lou Reed-f�le Velvet Underground). Angus, ak�r csak b�tyja, 15 �ves kor�ban felhagyott iskolai tanulm�nyaival �s nyomd�szk�nt kezdett dolgozni egy porn� magazinn�l. Ek�zben megalak�totta �lete els� egy�ttes�t Tantrum n�ven. Itt szerezte els� hivat�sos zen�szi tapasztalatait. 1973-ban a Velvet Underground feloszlott �s Malcolm elhat�rozta, hogy l�trehoz egy olyan csapatot, amely egyfajta kem�nyebb, feszesebb hangz�s�, boogie alapokon nyugv� rockot j�tszik majd. Az �tlet megval�s�t�s�ba bevonta �cs�t, Angus-t is, tov�bb� basszist�nak Larry Van Kriedt, dobosnak Colin Burgess �s �nekesnek Dave Evans �llt be a csapatba.

M�r csak olyan nevet kellett tal�lni az egy�ttesnek, amely r�vid, k�nnyen megjegyezhet� �s h�ven t�kr�zi az �ltaluk k�pviselni k�v�nt elektronikus hard rock-ot. V�g�l is az AC/DC nevet Malcolm �s Angus egyik le�nytestv�re, Margaret adta a zenekarnak, aki a t�rt�net szerint egy varr�g�p h�toldal�n olvasta ezt a sz�m�ra j�l cseng� feliratot. Felt�telezhet�en nem tudta annak pontos jelent�s�t, de helyesen r��rzett arra, hogy valami elektromoss�ggal kapcsolatos jel�l�s lehet. Az �j csapat els� hivatalos fell�p�se 1973. december 31-�n volt Sydney-ben, egy Chequers nev� klubban.

[szerkeszt�s] �t a cs�csra

1974-ben megkezd�dtek a koncertez�sek mialatt sz�mtalan tagcsere t�rt�nt. A dobos, Colin Burgess hely�t sorban foglalta el Noel Taylor, Peter Clack, m�g Larry Van Knedt basszist�t Neil Smith, majd Rob Bailey v�ltotta fel. Ekkoriban szinte kiz�r�lag feldolgoz�sokb�l �llt a zenei reperto�r. Chuck Berry, Beatles, Rolling Stones sl�gereit j�tszott�k, majd febru�rban, Sydneyben, az Albert Studios-n�l r�gz�tette els� saj�t szerzem�nyeit a zenekar. K�t dalt vettek fel, a Can I Sit Next To You Girl-t �s a Rockin' In The Parlour-t, a producerek Harry Vanda �s George Young voltak. A dalokat j�liusban adt�k ki az Albert Records, illetve �j-Z�landon a Polydor gondoz�s�ban, tov�bb� ekkor k�sz�lt el a csapat els� videoklipje is.

A zenekar t�rt�nete sor�n el�fordult tagcser�k k�z�l a legfontosabb 1974 szeptember�ben t�rt�nt. Dave Evans teljes�tm�ny�vel a t�bbiek egyre el�gedettlenebbek voltak, �s m�g az aktu�lis menedzser is elsz�mol�si vit�ba keveredett vele. Ekkoriban t�nt fel a sz�nen egy bizonyos Ronald Belford Scott, aki �ppen sof�rk�nt dolgozott a zenekarnak �s Young-�khoz hasonl�an egy sk�t bev�ndorl� csal�d gyermeke volt. Noha kor�bban m�r n�h�ny egy�ttesben (The Spektors, The Valentines, Fraternity) pr�b�lkozott zenei tehetts�g�t megcsillogtatni, mint dobos �s, mint �nekes, de igazi sikert ezid�ig nem �rt el. N�h�ny meghallgat�s ut�n az AC/DC gerinc�t alkot� Young testv�rek �gy d�nt�ttek, hogy Scott legyen az �j �nekes.

Az �j fel�ll�sban a csapat �j lend�letet is kapott. Malcolm vez�regy�nis�ge, Angus �r�lt kamaszos git�rj�t�ka, valamint Bon Scott "fenegyerek" st�lusa kit�n� kombin�ci�nak bizonyult. A banda ekkor m�g csak n�h�ny nagyv�ros (Adelaide, Melbourne, Sydney) piszkos, f�st�s mulat�iban l�pett fel, de l�p�sr�l l�p�sre, koncertr�l koncertre egyre nagyobb h�rn�vre tettek szert.
A siker arra k�sztette �ket, hogy m�r novemberben felvegy�k a csapat t�rt�net�nek els� nagylemez�t. A felv�telek mind�ssze t�z nap alatt lezajlottak, majd Ausztr�li�ban, 1975. febru�r 17-�n megjelent az els� AC/DC nagylemez. A High Voltage azonnal sikert aratott. Maga az album �s arr�l az els� dal, a Baby Please Don't Go m�rciusban felker�lt az ausztr�l sl�gerlist�ra. K�zben a csapat fel�ll�sa is stabiliz�l�dott, amikor janu�rban Phil Rudd lett a dobos, m�rciusban pedig Mark Evans a basszista.
Az AC/DC menetel�se t�retlen volt. M�rciusban – t�rt�net�k sor�n el�sz�r – telev�zi�s m�sorban l�ptek fel. Az ABC t�v�csatorna, az�ta legend�ss� v�lt Countdown-c�m� m�sora adott lehet�s�get Ausztr�lia majdani legjelent�sebb zenekar�nak, hogy sz�lesebb k�z�ns�g el�tt is bemutatkozzon. N�h�ny h�nappal k�s�bb a High Voltage aranylemez lett, Melbourne-ben pedig a legjelent�sebb k�nny�zenei el�ad�v� l�ptek el�.
J�liusban m�r a m�sodik nagylemez�ket vett�k fel, amely az �v v�g�n T.N.T.-c�mmel ker�lt a boltokba. K�zben a High Voltage elad�si mutat�i az egekbe sz�ktek �s m�g az �v v�ge el�tt el�rte a h�romszoros aranylemez c�met.
Az 1976-os �v ott kezd�d�tt ahol az el�z� befejez�d�tt. A m�sodik album is kasszasiker. T�bb mint 100 000 p�ld�nyban adtak el bel�le a kiad�s�t k�vet� n�h�ny h�napban. A m�r orsz�gos h�rnev� AC/DC b�rhol is l�pett fel, a siker garant�lt volt, de Ausztr�li�n k�v�l m�g j�szerivel teljesen ismeretlenek voltak. Adott volt teh�t Michael Browning menedzsernek a feladat; a csapat bemutat�sa az eg�sz vil�gnak.

[szerkeszt�s] Ir�ny Eur�pa

A nagyrat�r� terv els� l�p�se az �reg kontitnes megh�d�t�sa volt. Browning szerz�d�st k�t�tt az amerikai Atlantic Records-szal, mely szerint �k fogj�k a csapat zenei anyagait kiadni Eur�p�ban. Az �zleti h�tt�r elsim�t�sa ut�n 1976. �prilis elej�n az AC/DC Londonba �rkezett ahol az �ppen divatos zenei ir�nyzatok k�z� remek�l beilleszkedett a t�volr�l �rkezett csapat egy�ni �s �jszer� st�lusa. El�sz�r csak �vatosan mutatt�k be �ket a londoni mulat�k k�z�ns�g�nek, majd a sikerek l�tt�n egyre b�trabban v�llaltak mind t�bb fell�p�st. M�jus 14-�n azt�n megt�rt a j�g. High Voltage c�mmel megjelent Londonban az els� Ausztr�li�n k�v�li albumuk. A c�m ugyan azonos volt az egy �vvel kor�bban, Ausztr�li�ban megjelent album�val, de a tartalm�t az els� k�t nagylemez anyag�b�l v�logatt�k �ssze. Ezt k�vet�en m�g b� k�t h�napig turn�ztak az Egyes�lt Kir�lys�gban. Majd az angliai bemutatkoz�s �s meglehet�sen pozit�v fogadtat�s ut�n t�bb eur�pai turn� k�vetkezett. Ennek keret�ben fell�ptek Sv�dorsz�gban, Belgiumban, Hollandi�ban, D�ni�ban, N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban �s m�g Ausztri�ban is.

Mik�zben a csapat m�r h�napok �ta Eur�p�ban n�pszer�s�tette mag�t, gondolt az otthonmaradt meglehet�sen sz�les rajong�i t�bor�ra �s egy �j st�di�albummal kedveskedett nekik. A Dirty Deeds Done Dirt Cheap felv�telei m�g m�rciusban megt�rt�ntek �s szeptemberben, Ausztr�li�ban �s �j-Z�landon ki is adt�k.
Decemberben a csapat visszarep�lt Ausztr�li�ba, hogy ott folytassa az �j album n�pszer�s�t�s�t. A hazai rajong�k nyolc h�nap t�voll�t ut�n �gy fogadt�k a zenekart, mint h�d�t� h�s�ket. Azt�n m�g ebben a h�napban, hogy az id�k�zben szint�n n�pesre duzzadt eur�pai AC/DC fanatikusok se maradjanak kedvenc�k n�lk�l, Londonban is kiadt�k a Dirty Deeds Done Dirt Cheap-et, �m ez a verzi� nem tartalmazta a Jailbreak �s a R.I.P. (Rock in Peace) c�m� dalokat. Ezek helyett a T.N.T.-r�l a Rocker ker�lt fel, �s egy kor�bban m�g ki nem adott sz�m, a Love At First Feel.

M�g a fesz�tett temp� sem ment az alkot�i kedv rov�s�ra. 1977 elej�n, a s�r� koncertprogram alatt lezajlottak a k�vetkez� album, a Let There Be Rock st�di� munk�latai, majd m�rciusban, Ausztr�li�ban megjelent.

Michael Browning nagyratr� terve, miszerint az AC/DC-t meg kell ismertetni a vil�ggal, Ausztr�li�ban �s Eur�p�ban bev�lt. S�t! Minden kor�bbi elk�pzel�st fel�lm�lt. Term�szetesen nem is akartak itt meg�llni, volt m�g egy igen jelent�s piac, ami kiakn�z�sra v�rt, ez pedig az USA. M�r 1976 szeptember�ben megjelent az amerikai lemezboltokban a brit kiad�s� High Voltage �m nem volt komoly viszhangja. 1977 elej�n l�ttszott el�rkezettnek az id�, hogy megtegy�k a k�vetkez� igen fontos l�p�st a vil�gh�rn�v fel� vezet� �ton. K�zben azonban Mark Evans szem�lyes okokb�l kil�pett a zenekarb�l. Hely�t m�jusban viharos gyorsas�ggal Cliff Williams foglalta el, aki az�ta sziklaszil�rdan az AC/DC basszist�ja.

[szerkeszt�s] USA

M�g a tervezett turn� megkezd�se el�tt megjelent amerik�ban is a Let There Be Rock. H�rom h�nappal az ausztr�l kiad�s ut�n, de n�gy h�nappal az eur�pai el�tt. A csapat els� USA-beli turn�ja az orsz�g d�li partvid�k�n, ny�ron kezd�d�tt �s – megszak�tva n�h�ny eur�pai fell�p�ssel – t�len fejez�d�tt be. Florid�ban volt a legnagyobb koncert, itt 13 000 embernek adtak koncertet a Hollywood Sportatorium-ban. Az els�, orsz�got �tszel� turn� sor�n az apr� klubokt�l eg�szen a hatalmas stadionokig a legk�l�nf�l�bb helyeken l�ptek fel. A sorozat cs�csa a New York-i Palladium-ban �s a CBGB's klubban volt. Az el�bbi helyen haszn�lt Angus els� �zben vezet�k n�lk�li git�rt.

Okt�ber 14-�n, hossz� k�sleked�s ut�n v�gre megjelent Angli�ban is az �v elej�n felvett Let There Be Rock, amely a brit sl�gerlist�n novemberben el�rte a 17. helyet. Az amerikai turn�t a m�r eml�tett harmadik eur�pai turn� szak�totta meg, amellyel a csapat az �j album�t k�v�nta n�pszer�s�teni. Ahogyan az v�rhat� volt, ekkort�jt az eur�pai fell�p�sek m�g fontosabbak voltak.
1977 v�g�n visszat�rtek a tengeren t�lra �s – t�bbek k�z�tt – a New York-i Broadway-n, az Atlantic st�di�j�ban fell�ptek egy r�di�ad�sban. A hanganyag k�s�bb megjelent kifejezetten r�di�s lemezlovasok r�sz�re, aminek a Live From The Atlantic Studios-c�met adt�k. M�ra ebb�l a kiad�sb�l nagyon kev�s maradt meg, de 1997-ben, a Bonfire v�logat�son �jra kiadt�k.
K�t amerikai fell�p�ssorozat alatt vil�goss� v�lt, hogy az amerikai k�z�ns�g is ig�nyli az AC/DC lend�letes, nyers st�lus� hard rock zen�j�t, �m messze nem olyan ki�hezett erre, mint az ausztr�l �s az eur�pai k�z�ns�g. Viszont kitart� munk�val �s sz�mos fell�p�ssel az amerikai k�z�ns�g is "meggy�zhet�".

A hagyom�nyos �j�vi sydney-i pihen� ut�n a csapat visszat�rt az Albert Studios-ba Harry Vanda-val �s George Young-gal, hogy felvegy�k az �j albumukat. 1978 m�rcius�ban be is fejezt�k a felv�teleket, majd az Egyes�lt Kir�lys�gban �prilis 28-�n megjelent a Powerage. Fogadtat�sa csak �tlagosra siker�lt, egy h�nap m�lva eljutott a brit sl�gerlista 26-ik hely�ig. Holott ezen az albumon szerepelt t�bb olyan dal, amelyek a k�s�bbiekben a csapat legjobban siker�lt sl�gerei k�z� tartoznak. Ilyen p�ld�ul a Rock 'n' Roll Damnation, a Gimme a Bullet, a Riff Raff �s a Sin City. A Powerage vil�gk�r�li turn� �prilis 26-�n, Angli�ban kezd�d�tt, j�nius v�g�t�l pedig az USA-ban folytat�dott. Itt egy�tt koncerteztek olyan h�ress�gekkel, mint a Rainbow, Savoy Brown, Alice Cooper, Journey, Aerosmith, Scorpions �s az UFO. Az egy�ttes k�zel 100 helysz�nen l�pett fel az �llamokban, a pici klubokt�l eg�szen az olyan neves helyekig, mint a Day On The Green szabadt�ri fesztiv�l San Francisco-ban. Ekkor az AC/DC h�rneve jelent�sen emelkedett �s az amerikai turn� v�g�re negyedmilli� lemezt adtak el az USA-ban.

A Powerage koncertsorozat hanganyag�nak v�logat�s�b�l sz�letett meg a k�vetkez� nagylemez. Az If You Want Blood-c�m� koncertalbum okt�berben, az amerikai turn� v�g�n �s a Powerage ut�n f�l �vvel jelent meg. A brit sl�gerlist�n a 13-ik helyig jutott, m�g az amerikai sl�gerlist�n r�gt�n felker�lt a top 50-be. Egy maxi lemez nem sokkal az album ut�n 7 �s 12 h�velykes v�ltozatban is megjelent az Atlantic kiad�s�ban. K�t dal szerepelt rajta, a Whole Lotta Rosie �s a Hell Ain't A Bad Place To Be.

[szerkeszt�s] Highway To Hell

Az If You Want Blood You've Got It-tel lez�rult az AC/DC karrierj�nek els� szakasza �s az Atlantic javaslat�ra producert cser�ltek. Eddie Kramer, aki kor�bban egy�tt dolgozott Jimi Hendrix-szel, a Kiss-szel �s a Led Zeppelin-nel is, most az AC/DC k�vetkez� album�n dolgozhatott volna, de valahogy nem ment a munka. Ez�rt Robert John 'Mutt' Lange lett a producer. Azonban nem csak a producert v�ltottak, hanem st�di�t is. A Roundhouse Studios-hoz szeg�dtek Londonba. Ezekkel a cser�kkel a menedzsment is v�ltozott. Michael Browning-ot Peter Mensch v�ltotta fel, aki a New York-i Leber and Krebs szervezet tagja volt.
Az AC/DC kor�bban soha sem k�sz�tett Ausztr�li�n k�v�l felv�teleket, �s soha sem dolgoztak h�rom h�tn�l tov�bb egyetlen albumon. Most hat h�napot t�lt�ttek a Roundhouse Studios-ban 'Mutt' Lange-gal az �j nagylemez felv�telein. Ez a hossz� id�szak remek alkalom volt arra, hogy a csapat tov�bb t�k�letes�tse zenei hangz�svil�g�t. A kitart� �s apr�l�kos munka v�gezt�vel, j�lius 27-�n kiadt�k a Highway To Hell-t, ami hamarosan a brit Top 10-es list�n a nyolcadik helyre, m�g az amerikai Top 20-ason a 17-ik helyre ugrott. Ausztr�li�ban is komoly sikereket �rtek el, eg�szen a 24. helyig jutott az album. Tov�bb� a Highway To Hell-nek volt a legpozit�vabb sajt� visszhangja a csapat addigi karrierje sor�n.

1979 h�tral�v� r�sz�ben a banda az amerikai �s a brit turn�ra koncentr�lt. Az USA-ban sz�mos jelent�s koncerten l�ptek fel, m�g m�s csapatok el�zenekarak�nt is zen�ltek (Cheap Trick, UFO �s Ted Nugent), de nem minden szt�r tartotta j� �tletnek, hogy az AC/DC-vel osztozzon a sz�npadon. Voltak akik egyenesen elutas�tott�k ezt a lehet�s�get (p�ld�ul: Van Halen �s Sammy Hagar). Az elad�si mutat�k azonban a k�z�ns�g felt�tlen lelkesed�s�t t�kr�zt�k. A csapat kor�bbi nagyrat�r� terveiben szerepelt az Egyes�lt �llamok megh�d�t�sa is, amit 1977-ben kezdek el �s amelyet v�g�l a Highway To Hell-lel siker�lt v�g�r�v�nyesen megval�s�tani. Az album a tengerent�lon m�g 1979-ben el�rte az egymilli�s p�ld�nysz�mot.

M�g a szok�sos ausztr�liai kar�csonyi sz�net el�tt r�szt vett a zenekar egy terjedelmes turn�n Eur�p�ban. Ennek keret�ben P�rizsban, december 9-�n, este 8 �rai kezdettel adt�k azt a koncertet, amit egy francia st�b filmre vett. Az anyag a st�di�munk�latok ut�n 1980 v�g�n Let There Be Rock-c�mmel mozifilmk�nt megjelent. Az az�ta kultuszfilm� avanzs�lt alkot�s 1982 nyar�n eljutott a magyar mozikba is Sz�ljon a rock-c�mmel.

Az �j �vtized tov�bbi eur�pai koncertekkel kezd�d�tt Franciaorsz�gban �s az Egyes�lt Kir�lys�gban. K�zben a csapat d�jakat vehetett �t a franciaorsz�gi �s a kanadai elad�si mutat�k alapj�n. 1980. janu�r 27-�n az angliai Southamptonban l�ptek fel �s, mint k�s�bb kider�lt, ez volt Bon Scott utols� koncertje.

[szerkeszt�s] Tragikus fordulat

1980. febru�r 20-�n d�lut�n, bar�tja holtan tal�lta kocsija h�ts� �l�s�n Bon Scott-ot.

A hivatalos verzi� szerint, febru�r 19-�n, kedden Bon Scott hivatalos volt eb�dre Ian Jeffrey-hez a turn� menedzser�hez. D�lut�n f�l h�tkor elj�tt �s a londoni Music Machine nev� sz�rakoz�helyre ment. Amikor a klub hajnali 3-kor bez�rt Bon egy r�gi haverj�val, Alistair Kinnear-ral j�tt el onnan. Kinnear kocsij�val a saj�t lak�s�hoz hajtott, de amikor meg�rkeztek, Kinnear nem tudta a r�szeg �s �ntudatlan bar�tj�t megmozd�tani, ez�rt �gy d�nt�tt, hogy m�gis hazaviszi Dulwich-i sz�ll�s�ra. Oda�rve m�r fel�breszteni sem tudta Bon-t. Megpr�b�lta kiemelni a kocsij�b�l, de k�ptelen volt r�. V�g�l otthagyta a kocsiban �jszak�ra �s elment aludni.
Kinnear 20-�n a kora esti �r�kban �bredt fel majd visszat�rt Bon-hoz, de m�g mindig teljesen �ntudatlan �llapotban tal�lt r�. Ekkor gyorsan a King's College korh�zba vitte a haverj�t, de t�l k�s� volt ahhoz, hogy Bon �let�t megments�k. A k�rh�zba �rkez�skor m�r �r�k �ta halott volt.
Boncol�sa 22-�n, p�nteken zajlott le �s a halottk�m z�r�jelent�s�ben a hal�l okak�nt balesetet jel�lt meg, amelyet akut alkoholm�rgez�s okozott. A jegyz�k�nyvben az is szerepelt, hogy Bon gyomr�ban f�l�vegnyi whiskey volt a hal�la pillanat�ban. Valamint az �jszaka folyam�n, amikor eszm�letlen�l �s nyakatekert testhelyzetben fek�t a kocsiban, �sszeh�nyta mag�t. Ennek eredm�nye pedig a fullad�s�hoz vezetett. Mind�ssze 33 �ves volt.

[szerkeszt�s] Brian Johnson �ra

[szerkeszt�s] Az �jj�sz�let�s

Az egy�ttes t�bbi tagj�t az eset komolyan megviselte. Ismert volt, hogy Scott �letvitele m�r kor�bban is n�h�nyszor megbosszulta mag�t. A '60-as �vekben t�bbsz�r is �sszet�z�sbe ker�lt a rend�rs�ggel. Az AC/DC-hez val� csatlakoz�sa el�tt egy komolyabb motorbalesetet szenvedett el, aminek k�vetkezt�ben napokig k�m�ban fek�dt egy melbourne-i k�rh�zban. 1978-ban pedig k�b�t�szer t�ladagol�s miatt ker�lt �letvesz�lyes helyzetbe. A hal�lh�re m�gis der�lt �gb�l a vill�mk�nt hatott zen�szt�rsaira. M�rcius elsej�n, Scott temet�s�n, maga a gy�szol� �desapa pr�b�lt lelket �nteni a t�bbiekbe, �s azzal b�tor�totta �ket, hogy folytatniuk kell. Ez volt az az egy�ttes amelyben fiatalon elhunyt fia megtal�lta sz�m�t�sait, amelyben a legnagyobb �r�m�t lelte. Minden bizonnyal maga Bon is �gy akarn�, �rvelt.
M�rcius els� napjaiban Malcolm l�pett el�sz�r a tettek mezej�re �s vette ism�t kez�be az ir�ny�t�st. �sszeterelte a banda tagokat, hogy sir�nkoz�s helyett ink�bb zen�ljenek. Noha ekkor m�g sem �nekes�k, sem pedig konkr�t elk�pzel�s�k a j�v�re n�zve nem volt. Malcolm visszaeml�kez�sei szerint a zen�ben pr�b�lt�k megtal�lni lelki megnyugv�sukat �s �sszeszedni gondolataikat. A v�gs� d�nt�st azonban nem halogathatt�k tov�bb. A menedzser �s a kiad� is t�relmetlen�l v�rta d�nt�s�ket a folyatat�st illet�en. V�g�l hat�roztak, folytatj�k, de csak akkor ha m�lt� ut�dot tal�lnak Scott hely�re. K�zben azzal is tiszt�ban voltak, hogy Scott-tal egy�tt az AC/DC-b�l is meghalt egy j�kora r�sz �s ha �j �nekessel folytatj�k tov�bb, az m�r egy m�sik AC/DC lesz.
M�rcius m�sodik fel�ben kezd�dtek a meghallgat�sok. A lehets�ges jel�ltek k�z�tt volt Young�k unokatestv�re Stevie Wright a The Easybeats-b�l, Steve Burton a brit The Starfighters-b�l, Alan Fryer egy ausztr�l zen�sz, akit sokan Scott-hoz hasonl�nak tartottak, Gary Holton �s Terry Schlesher. V�g�l a csapat egy Anglia �szakkeleti r�sz�b�l sz�rmaz�, h�tk�znapi mel�s megjelen�s� fick� mellett d�nt�tt.
Brian Johnson ekkoriban pr�b�lta hamvaib�l felt�masztani kor�bbi egysl�geres egy�ttes�t, a Geordie-t. Nem sok es�lyt l�tott a dologra ez�rt szak�tott id�t a meghallgat�s�ra. A t�rt�net szerint mik�zben v�rt a sor�ra teljesen belefeledkezve mindenbe neki�llt bili�rdozni a zenekar technikusaival, �s amikor � k�vetkezett volna m�r oda se heder�tett, csak a j�t�k izgatta. M�r ez a k�nnyed hozz��ll�s nagyon szimpatikus volt Young-�knak, de a pr�b�n sem kellett csal�dniuk. Brian a saj�t, egy�ni st�lus�ban el�nekelte a Whole lotta Rosie-t �s m�g n�h�ny sz�mot. Ezzel v�gk�pp elb�v�lte a t�bbieket. Tov�bbi n�h�ny jel�lt az�rt tisztelet�t tette a meghallgat�sokon, �m a Young fiv�rek m�r tudt�k; Brian az � ember�k. V�g�l �prilis 8-�n – Scott hal�la ut�n h�t h�ttel – hivatalosan is bejelentett�k, Brian Johnson az AC/DC �j �nekese.

[szerkeszt�s] A zenekar jelenlegi �s egykori tagjai

• Malcolm Young – ritmusgit�r (1973 -)
• Angus Young – sz�l�git�r (1973 -)
• Brian Johnson – �nek (1980 -)
• Cliff Williams – basszusgit�r (1977 -)
• Phil Rudd – dob (1975–1983, majd 1994 -)

---

• Dave Evans – �nek (1973–1974)
• Bon Scott – �nek (1974–1980)
• Larry Van Kriedt – basszusgit�r (1973–1974)
• Neil Smith – basszusgit�r (1974)
• Rob Bailey – basszusgit�r (1974–1975)
• Mark Evans – basszusgit�r (1975–1977)
• Colin Burgess – dob (1973–1974)
• Noel Taylor – dob (1974)
• Peter Clack – dob (1974–1975)
• Simon Wright – dob (1983–1989)
• Chris Slade – dob (1989–1994)

[szerkeszt�s] Diszkogr�fia

• 1975 – High Voltage (Ausztr�lia)
• 1975 – T.N.T. (Ausztr�lia)
• 1976 – High Voltage
• 1976 – Dirty Deeds Done Dirt Cheap (Ausztr�lia)
• 1976 – Dirty Deeds Done Dirt Cheap (az USA-ban 1981-ben adt�k ki)
• 1977 – Let There Be Rock
• 1978 – Powerage
• 1978 – If You Want Blood (koncertfelv�telek)
• 1979 – Highway To Hell
• 1980 – Back In Black
• 1981 – For Those About to Rock
• 1983 – Flick Of The Switch
• 1984 – '74 Jailbreak (kor�bbi, addig Ausztr�li�n k�v�l meg nem jelent dalok v�logat�sa)
• 1985 – Fly On The Wall
• 1986 – Who Made Who (Stephen King, Maxim�lis t�lhajt�s (Maximum overdrive) c�m� filmj�nek zen�je)
• 1988 – Blow Up Your Video
• 1990 – The Razors Edge
• 1992 – Live (szimpla)
• 1992 – Live (dupla)
• 1995 – Ballbreaker
• 1997 – Bonfire – (Box Set)
• 1997 – Volts
• 2000 – Stiff Upper Lip
• 2001 – Stiff Upper Lip Tour Edition

[szerkeszt�s] Videogr�fia

• 1980 – Let There Be Rock (koncertfilm, amelyet 1982-ben a magyar mozik is vet�tettek)
• 1985 – Fly on the Wall (videoklip gy�jtem�ny)
• 1986 – Who Made Who (videoklip gy�jtem�ny)
• 1989 – AC/DC (klipek) (videoklip gy�jtem�ny, 1975–1979)
• 1991 – Clipped (klipek) (videoklip gy�jtem�ny)
• 1992 – Live at Donington (koncertfilm)
• 1992 – For Those About To Rock (koncertfilm)
• 1996 – No Bull (koncertfilm)
• 2001 – Stiff Upper Lip Live (koncertfilm)
• 2005 – Family Jewels (videoklip-gy�jtem�ny)

[szerkeszt�s] K�ls� hivatkoz�sok

• Hivatalos oldal (acdcrocks.com)
• Ausztr�l hivatalos oldal (accadacca.net)
• AC/DC-r�l megjelent h�rek
• Startlap AC/DC linkgy�jtem�nye (acdc.lap.hu)
• Rajong�i oldal (www.ac-dc.net)
• Rajong�i oldal (www.ac-dc.cc)